Tinkát 2008 tavaszán, kb. 8 hónapos (de lehet, hogy több) korában fogadtuk be, előző kutyusunk halála után 4 hónappal.
Iszonyúan pörgős, eleven leányzat volt. Kis mérete ellenére lobogtunk a póráza végén, egyszerre több helyen is képes volt lenni, mindent felfalt, ami az útjába került, ordított stb. Más baj nem volt vele, szobatiszta, kedves kis jószág.
|
|
Bővebben...
|
|
Zénóval véletlen, hogy egymásra találtunk - bár, azt mondják, nincsenek véletlenek. :)
Sosem terveztem, hogy lesz kutyám, ugyan a vizslák mindig is közel álltak a szívemhez. Az egyik ismerősöm hívott egy szeptember eleji napon, hogy kis vizslák ajándékba elvihetők... és egy-két órai mérlegelés után úgy döntöttem, miért is ne. Amikor először láttam őket, csak 4 hetesek voltak. Zénó volt a kisebb - Ő jött oda hozzám. Szerelem volt első látásra!
|
|
Bővebben...
|
|
„Istenátka!” - Az állatorvosunk így nevezi Jankát. :D Van benne valami... Vagyis inkább már annyira nem jellemző rá, de úgy hiszem, ez az elnevezés már rajta marad. :D
|
|
Bővebben...
|
|
Az úgy volt, hogy… Barnabás cukorból van. Édes, tündérpofa :) Anyukája mindent megenged neki, cserébe ő hallgat is rá, ha éppen úgy tartja kedve. Apukájával persze nem így van, mert amit ő mond, az a tuti.
Annyian mondták már, hogy így a Cerbi, meg úgy a Cerbi, majd ők segítenek, és akkor Barnabás nem lesz agresszív. Hiszi a piszi, elolvastam én a Kutyapszichológiát, tudom én miről van itt szó. |
|
Bővebben...
|
|
Hogyan kerültünk a Cerbibe?
Igazából nem konkrétan ezt az iskolát kerestük. Kerestünk egy jó iskolát, hogy szuper kutykát nevelhessünk Sunnyból, az örökmozgó, állandóan a játékot kereső, folyton aranyoskodó fehér boxiból. Szóval megnéztünk néhány sulit, és a Cerberosnak adtunk bizalmat. Nem bántuk meg, sőt!
|
|
Bővebben...
|
|
Kedves Dóri, István és Pisti!
Gratulálunk a 4. évfordulóhoz és ez utón is köszönjük a segítségeteket Titi (a papillon) felnevelésében Kívánjuk,hogy ne fogyjon el az energiátok soha és mindig jól tudjátok kezelni a butuska gazdikat! Sajnos nem tudunk veletek ünnepelni, mert nem leszünk Pesten. De lélekben veletek leszünk és pezsgőt iszogatunk majd az egészségetekre!
Anikó, Tamás és Titi |
|
Gratulálok!
Imádom ezt a kutyasulit, igaz csak 2 mentési tanfolyamon voltam, de nagyon a szívembe lopta magát. Ha egyszer közelebb kerülök Pesthez, akkor biztosan rendszeresen ki fogok járni!
További eredményekben gazdag sok szép évet!
Mesi Nyíregyházáról |
|
 MOLLY KISASSZONY
2010 tavaszán az egy év körüli golden retriever kutyusunk elkezdett
kamaszodni. Ez abban nyilvánult meg, hogy az addig viszonylag szófogadó
Mollynak kezdett szelektív hallása lenni - csak akkor hallotta meg a
parancsszavakat, ha kedve tartotta. Továbbá rendszeresen felugrált
ránk amikor távoztunk otthonról vagy hazajöttünk, nem egyszer munkába
induláskor vissza kellett mennünk ruhát cserélni a tappancs nyomok
miatt. Aggódni akkor kezdtünk igazán, amikor egy alkalommal az
állatorvos keze után kapott, amikor meg akarta őt simogatni.
|
|
Bővebben...
|
|
Minden azzal kezdődött, hogy kamasz koromban kaptam a szüleimtől egy spánielt, aki úgy el volt rontva, ahogy csak egy kutyát el lehet rontani.
Ő volt a falkavezér egyértelműen a családba, de sajnos Blacky-t 11 éves korában el kellett altatnunk, mivel rengeteg vele született és élete során kialakult betegsége volt.
|
|
Bővebben...
|
|
Kiskorom óta minden vágyam volt, hogy kutyát tarthassak. Végül 16 év várakozás után 20. szülinapomra megérkezett hozzánk Zebi, a most már lassan másfél éves havanese kisfiú.
Már akkor is tudtam, hogy nem egy elkényeztetett hisztis kis ölebet akarok, hiszen minden kutya kutya, akár kicsi, akár nagy. Ennek megfelelően Zebi soha nem aludt ágyban (gyakorlatilag a szobákba sem jöhetett be - azóta sem tesz tönkre semmit), igyekeztem minél több és különbözőbb kutyával és emberrel megismertetni.
|
|
Bővebben...
|
|
Régi vágyunk volt, hogy kertes házban élhessünk. és végre 2007-ben meg is valósult az álmunk. Persze azonnal kutyát is szerettünk volna, mert nem élet az élet kutya nélkül.
Ahogyan sokan mások is, mi is „könyvből” válogattunk a fajták közül, és meg is állapodtunk a golden retriverben. Ekkor tenyésztőket kezdtem keresni, de rájöttem, hogy a menhelyek tele vannak szebbnél szebb fajtatiszta kutyákkal, akiket méltatlanul a sorsukra hagytak, mert például kiásták a tulipánhagymát, vagy nagyon hullik a szőrük.
|
|
Bővebben...
|
|
 Kedves Dorka, Zsizsu és a többiek…
A mai napon sikeresen vizsgáztunk le Hannah-val az alaptanfolyamon. Mondhatom, hogy ez életem egyik legboldogabb napja, soha nem voltam még ennyire büszke gazdi.
A kutyákkal való kapcsolatom újszülött koromban kezdődött, (egy cocker spániel volt az őrzőm, vigyázóm) és az irántuk való szeretetem az évek elteltével csak erősödött. Amikor külföldre költöztem, majd belehülyültem a hiányukba. Éppen ezért, anyukám 3 évvel ezelőtt meglepett Hannah-val a születésnapomon.
|
|
Bővebben...
|
|
Egy éves öntudatos gyönyörű komondor kutyusommal az alaptanfolyam végén, már biztosan tudom jó, hogy "Cerbisek" lettünk.
|
|
Bővebben...
|
|
Kedves Mézes Dorottya,
Szeretnénk köszönetet mondani a Cerberos Kutyaiskolának, azért, amit értünk tettek. Egy hónapon keresztül jártunk a szocializáció és rehabilitáció foglalkozásukra, és kutyánk nagyon sokat javult. Sajnos hétvégi elfoglaltságunk nem teszi lehetővé, hogy továbbra is járjunk, de otthon folytatni fogjuk a tanácsokat.
Köszönjük a két kiképző lánynak türelmüket és segítségüket, és örülünk, hogy részt vehettünk, ha csak ilyen kis ideig is az iskola életében.
További sikereket kívánunk,
Darázs Gábor és Darázs Gáborné
|
|
Mini alapozó tanfolyam – gazdi szemmel
Egy másfél éves elkényeztetett bolognese kiskutyám van, akinek olyan
kutyaiskolát kerestünk, ahol méreténél fogva (súlya 4 kg) nyugodtan
játszhat kutyatársaival. Olyat, ahol nem kell féltenem, hogy mikor
nyomják össze, mikor harapják meg a nagy kutyusok, ill. Boró mikor
ugatja őket körül egyfolytában félelmében.
|
|
Bővebben...
|
|
Gerti alias Mokány Maca története
Hol is kezdjem, szerelem első látásra, így kezdődött részünkről…
A hamis világfájdalom, a szegény árva dogó tekintet egy igen öntudatos
kis mokány bájgépet takart, aki bizony kifejtette nemtetszését.
|
|
Bővebben...
|
|
Gyönyörű, édes és szinte születésétől kezdve nagyon beteg 8 hónapos
Berci cicánk elvesztését követően 2008. július végén került Csipet, –
akkor még Csipetke – a westie kan a családba. Hihetetlen szerencsével
találtuk Görbics Anikó pécsi tenyésztőnél. A 6 kölykös alomból már csak
neki nem volt gazdája, tehát miénk lett a reszli, de nem bántuk csak
minél hamarabb vihessük már haza. Ez a nap is elérkezett és a kezünkben
tarthattuk az egészségesen kövér, fehér kis szőrgombolyagot. Mivel
addig csak cicáink voltak, természetesen fogalmunk sem volt a
kutyanevelésről. Így csak kényeztettük és babusgattuk, de azt is
tudtuk, hogy egy jól nevelt, barátságos kutyát szeretnénk.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írisz elment
2010.05.22.
"Amikor felhívtak Írisz halálának hírével, az első gondolatom az volt:
miért pont Ő? Aztán persze rögtön az, hogy: miért pont más?
|
|
Bővebben...
|
|
15 boldog együtt töltött év után Fülöp, az angol szetter itthagyott bennünket (egyébként ő is befogadott eb volt). Üres lett a lakás, egyre jobban hiányzott a négylábú társaság. Így aztán felhívtam összes eddigi ebem állatorvosát, dr. Vándor Istvánt, a Lehel úti Állatkórház főorvosát, nincs-e náluk egy rám váró lelenc?
Hát persze, hogy volt!
|
|
Bővebben...
|
|
Számomra nagy öröm volt a mai nap, pedig beiratkozáskor "csak" egy cél vezérelt...
|
|
Bővebben...
|
|
|
Tanulóink írták 
