Milyet, honnan, melyiket… a legelső lépések a problémák megelőzésére
Nagy fekete gombszemek, pici tappancsok, édes tekintet… És már kész is a megtévesztés tökéletes mestere. Bizton állíthatjuk, hogy kevés olyan ember van, aki nem dől be egy kölyökkutya tekintetének és már meg is született a problémák első forrása.
Mielőtt azonban hatalmas hévvel belevetnénk magunkat a kutyavásárlásba (és felvállalnánk az első problémákat), érdemes megállni egy pillanatra és elgondolkozni rajta, hogy mibe is vágunk bele. A Kutya (igen, a nagybetűs kutya) társunk lesz 10-15 évig. Ennyi időhöz viszonyítva nem árt, ha előtte belefér egy rövid tájékozódás, utánajárás, így a jövőben rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.
Milyen fajtát válasszak?
Az első és legfontosabb kérdés mit is szeretnénk az ebtől. Lehetőleg ne csivavát válasszunk, ha szeretnénk, hogy a kutya házőrzőként is szuperáljon, de ne válasszunk bernáthegyit ha arra vágyunk, hogy a kutya jól érezze magát a lakásban is. Döntsük el mit szeretnénk: egy erősebb jellemű őrző-védő fajtát, egy kis társasági „ölbekutyát”, családi kedvencet vagy munkakutyát… Legyen izgága vagy inkább nyugodtabb fajta? Kertbe vagy lakásba tartjuk majd? Lesz e pénzünk egy 70 kilós molosszer mindennapi minőségi ellátására vagy válasszunk inkább futóegeret?
Ezek alapos átgondolása után kezdjünk el a fajták között válogatni és ne az alapján döntsünk, hogy melyiknek szép a színe, vagy hogy a TV-ben is láttuk hogy ez az okos kutya... Nyugodtan kérjük ki szakemberek, tenyésztők véleményét az adott fajtáról hogy teljes képet kaphassunk róluk. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy tapasztalt kutyásként vagy éppen zöldfülűként vágunk bele. Vannak ugyanis olyan fajták, melyek komoly tapasztalat nélkül sokkal több bosszúságot okozhatnak, mint örömöt.
Szukát vagy kant?
Fontos mérlegelnünk hogy szuka vagy inkább kan kutya való e számunkra. Míg a szukák általában nyugodtabbak, nyíltabbak, mellettük számolni kell az évi két tüzeléssel járó kellemetlenségekkel, illetve az ivartalanítás költségével. Evvel szemben a kanok jellemzően dominánsabbak, inkább „egy-gazdás” kutyák, náluk a tüzelési időszak nem hoz váratlan látogatókat, viszont ebben az időszakban gyakran szökősebbek, ingerlékenyebbek.
Honnan hozzuk az ebet?
És amikor végre meghoztuk a döntést, hogy melyik fajtát választjuk, szukát vagy kant szeretnénk, elérkezik a tenyésztő kiválasztása. Nagyon fontos, hogy ne ragadjuk le az első hirdetésnél, amit találunk. Az egész életünket meghatározhatja a kiskutya származása. Nagyon fontos, hogy milyen körülmények között éli élete első két hónapját, ezért fordítsunk rá elegendő figyelmet, hogy jó helyről hozzuk a kutyát.
Miről ismerhető fel egy Tenyésztő?
- Csak és kizárólag a kutyák érdekeit tartja szem előtt.
- Felméri hová kerül a kiskutya, kérdez, és ha a körülményeket nem ítéli megfelelőnek akkor nem adja oda a kutyát. Tanácsokat ad a fajtával kapcsolatban, elmondja a pozitív és a negatív tapasztalatait is. A kiskutya sorsát a hazavitel után is figyelemmel kíséri és elvárja az új gazdiktól, hogy beszámoljanak a kiskutya fejlődéséről, későbbi életéről.
- Nem ad ki kiskutyát 7 hetes kora előtt. A kiskutya alapvető szocializációját az anya és az alomtestvérek jelentősen meghatározzák. A túl korán elhozott kiskutyán a későbbiekben megmutatkozhatnak a korai szocializáció hiányának jelei, amit nagyon nehéz, szinte lehetetlen maradéktalanul pótolni.
- Lehetőséget ad a szülők megtekintésére, megmutatja az egészségügyi szűréseket igazoló okmányokat (pl.: DP, epilepszia)
- Meg lehet tekinteni a kiskutyákat már egészen pici koruktól kezdve, meg lehet nézni hol nevelkedtek (legyen igényes, barátságos), nem egy csomagtartóból adja el őket. A kutya jellemét erősen meghatározza, milyen körülmények között élte le élete első 2 hónapját. Egy büdös, koszos ládából kihalászott kiskutya, aki akkor lát életében másodszor embert, nagy valószínűséggel felnőttként is igénytelenebb, agresszívabb vagy éppen félősebb lesz, mint normális körülmények között tartott társai.
- Kiskutyát csak törzskönyvvel, chippezve, féreghajtva, háromszor oltva ad ki. Ezek a felelős állattartás alapjai.
- Szerződést ír az adás-vételről. Ezzel is vállalja azt, hogy a tőle származó kiskutya egészséges, nem jelentkezhet nála eltitkolt, rejtett betegség, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nem megfelelő helyről visszavehesse a kiskutyát.
- Nem ad el kutyát 10.000.-ért! Csak az oltások, a féreghajtások, a törzskönyv és a chip többe kerül ennél és még nem számoltuk az állatorvos árát, a kölyöktápot, vitaminokat…
- Maximum 2-3 fajtát tenyészt és nincsen otthon sok kutyája – így biztosítja a minőségi egyedeket. Idős kutyái is vannak, akik ugyan már nem hoznak le almokat, de továbbra is megmaradtak, mint társak. Az eleve gyanús, ha csak fiatal kutyák vannak a tenyésztőnél…
- Előjegyzést vesz fel a kölykökre, így nem hoz le felesleges utódokat. Aki látott már Magyarországon menhelyet, gyepmesteri telepet, az tudja miért fontos, hogy ne legyen fölösleges szaporulat.
Melyik kiskutyát válasszam?
Ahhoz, hogy a kutya a jövőben a legkevesebb problémával járjon, fontos hogy már az alomban megfigyeljük a viselkedését és ezt figyelembe véve válasszunk ebet. Figyeljük meg hogyan viselkedik az anyjával, a körülötte lévő kiskutyákkal, az emberekkel szemben. A dominancia már az anyaméhben megjelenik és a születéstől kezdve fokozatosan egyre nagyobb szerephez jut, így már 2 hónaposan határozott képet kaphatunk arról, hogy a kiskutya milyen beállítottságú lesz (alfa vagy inkább omega). Ne essünk abba a hibába, hogy feltétlen a legaktívabb, legerőszakosabb kiskutyát visszük haza az „Életrevaló!” felkiáltással, mert a jelleme – míg kölyökkorban aranyosnak tűnhet – felnőtt korában sok problémát okozhat. Sokan persze éppen az „életrevaló” ellentététől olvadnak el; „Olyan kis gyámoltalan!”. A jövőben azonban ez is sok gondot jelethet, hiszen egy abszolút omega beállítottságú kutya gyakran több bajjal jár, mint alfa társai. A választott kölyök legyen nyugodt, kiegyensúlyozott, legyen magabiztos, érdeklődő, de mozdulatai sose legyenek erőszakosak. Ne felejtsük el! Hosszú évekre szól a döntésünk!
(folytatása következik...)